
Egészséges életmódra nevelés
Az egészségnevelés, az egészségmegőrzés szinonim kifejezések, valamire felkészítő – megelőző prevenciós eljárást jelentenek.
Az egészségnevelésben elsődleges a szomatikus nevelés; a testi szükségletek kielégítése, a testápolás, a testedzés, a fertőzések-balesetek megelőzése. A higiénés nevelés az egészséget védő jó szokások alakítását, a fizikai aktivitásra serkentő aktív mozgásos életmódot, a helyes táplálkozásra nevelést, az egészséges öltözködést szorgalmazza.
Az egészségnevelés másik területe a pszichohigiénés nevelés, az önismeret, az önfejlesztés, az öntevékenység segítségével az emberi kapcsolatok harmóniájának megteremtését kívánja segíteni.
A harmadik terület a szociohigiéniés nevelés, a társas kapcsolatokat, a társadalmi beilleszkedést, a helyes szülő-gyermek kapcsolatot, a kedvező társas miliőt (család-baráti közösség), a szexuális magatartás alakítását célozza meg. A három terület (szomatikus nevelés, pszichohigiéné és szocihigiéné) egymással kapcsolatban vannak, egymást kölcsönösen áthatják. A betegségek kialakulásában nem mindig csupán organikus okot kell keresni. Az ember (gyermek) életében a legtöbb feszültséget az emberi kapcsolatok rendezetlensége, egymást meg nem értése, az intolerancia okozza.
A lovasterápia játékos formában, szabad levegőn, a ló által nyújtott különleges kapcsolat segítségével biztosítja azt a fejlesztést, amire a fogyatékkal élő vagy eltérő fejlődésű gyerekeknek szükségük van, és amely révén teljesebb életet élhetnek. A terápiás lovaglás során jelentős fizikai-, pszichológiai-, szociális hatások érik a lovast. A terápia hatása érződik a nevelés-oktatás területén, fejlődnek a gyermek képességei. A gyógypedagógiai lovaglás a komplex fejlesztést szolgálja, nem terápiás környezetben, hanem a szabad levegőn, játékos formában, indirekt módon.
Annak ellenére, hogy a lovaglást alapvetően nem tekintik igazi “testgyakorlatnak”, az ügetés és a vágta mégis jó hatással van a keringési rendszer javítására. Mint minden testmozgás, a lovaglás is fokozza az éhségérzetet (étvágyat gerjeszt), elősegíti az emésztést. A lovaglás során a lovas külső környezeti ingerekre való reakciója is javítható: a szaglással, tapintással, hallással szerezhető érzékek az érintés, illetve a környezeti “hatások” segítségével. Az egyensúlyi helyzet a ló járásmódjának, illetve a mozgás irányának változtatásával