Vékony testalkatú, szépen ápolt kislány, 11 éves. Nem beszél, néha hangokat ad. Kommunikációra inkább metakommunikációt használ: tekintetével, mimikával kommunikál. Spasztikus tónusú izmok a végtagokban. A nyak, hát, arcizomzat hipotón. Segítséggel tud ülni. Kezei gyakran ököltartásban, ujjait tudja nyújtani, de inkább tenyérbe fordítottan tartja. Akaratlagos mozgásai kivitelezését a tónusbelövellések és a kóros reflexek nehezítik, akadályozzák. Önállóan helyváltoztatásra nem képes. Szakértői vélemény szerint közepes mentális retardáció (F71) valószínűsíthető.
Orvosi engedéllyel lovasterápiára jelentkezett. A ló vezetése mellett plusz egy ember jelenlét igényelt a foglalkozások alatt. Egyensúlyi helyzetbe tudom hozni a lovon, kézfejével letámaszkodik szépen. Kezemmel folyamatosan támasztom, hiszen egy-egy kóros reflex hatására hanyatt esne a lovon ha nem tartanám. A ló nagyszerűen motiválja. Fejét amúgy többnyire lógatja, néha emeli meg, azonban lóháton olykor percekig képes fent tartani. Elsődleges cél egy ,,stabilabb” ülés kialakítása, egyenes háttal, emelt fejjel, valamint elérni, hogy kezeit elöl tartsa a ló marján és azokon támaszkodjon. A feladatokat megérti, és igyekszik teljesíteni. Ha egy-egy izomrángás hatására elkapja a kezét, utasításra/kérésre visszateszi. A feladatok során változtatom helyzetemet a ló mellett, sokszor cserélem melyik oldalán állok. Ezzel is arra ösztönzöm, hogy önállóan forduljon felém, fejét akarattal tartsa meg. A terápia során hangot nem ad ki, ajaktartása végig nyitott. Álló lovon kézfejét próbáljuk lazítani. Első foglalkozásokon az ujjamat helyeztem a tenyerébe és kértem szorítsa meg, majd engedje el azt. A szorítás mindig elsőre sikerül, az ujjait nyújtani, engedni nehezebb számára. Legutóbbi alkalommal színes karikát kapott a kezébe, ami nagyon tetszett neki. Feladata továbbra is a helyes ülés kivitelezése, feje magasan tartása/megtartása, fogás kézzel és engedés. A terápia során szinte végig mosolyog, nagyon szereti a lóval való közös munkát. Voltizshevederben lovagol, Szofi pónin, így könnyebb a segítségére lennem. Jobb oldalát látványosan jobban használja, célom hosszútávon, hogy a bal oldalon is fejlődést érjek el. További céljaim esetében a jelenlegi mozgásállapot megtartása, javítása, a másodlagos deformitások megelőzése, lazítás, nyújtás, átmozgatás a terápia során, valamint szem-kéz koordinációjának fejlesztése. Édesanyja szerint lovaglás után mindig könnyebben öltöztetik, vetkőztetik, mert izmai lazábbak, hajlíthatóak. A kislány a terápiás foglalkozások végén egyértelmű jelét adja, hogy nem szeretné befejezni a lovaglást. Ilyenkor befejezi a támaszkodást, kezeit felcsapja, fejét felszegi. De hát ki szeretne leszállni Szofiról a póniról, röpke 30 perc után? Egyértelmű, hogy keveslik az eltelt időt 🙂